Kitálalt a CBA dolgozója: Miért NE vásárolj a CBA-ban!?! Ez történik pontosan:

"Tehát kezdjük az elején! 2008 nyarán léptem be a híres magyar élelmiszer céghez, ekkor voltam 19 éves. Nagy multi, milliárdos cég, hú, mondom ez biztos karrier és itt nincsen embertelenség, sem olyasmi hogy nem fizetik ki a túlórát. De ez mind a kettő megvolt!



Lehet, nem fogok szépen fogalmazni, és lehet, nagyokat fogok ugrani a történetekben, de azt írom le ami az eszembe jut. 90 ezer forinttal vettek fel. Hát ez eléggé gyér.
Azt mondták 3 hónap és felemelik a fizetésemet. Én vártam tisztességgel. A hetedik hónapban azért már odamentem, hogy haló itt dolgozok hét hónapja, de fizetésemelésnek a nyomát sem látom. Na, akkor kaptam ötezer forintot. Egyébként a pékségben dolgoztam. Első bökkenő az volt, hogy nem annyira vagy bejelentve amennyit kapsz.



Hogy lehet ezt megcsinálni egy olyan cégnél, ahol rengetegen dolgoznak? És nem csak ott volt ilyen, ahol én dolgoztam, hanem mindenhol! Minimálbérre voltam bejelentve, pedig már a végén 110 ezer forintot kerestem.
A második bökkenő az volt, hogy a pékségekben, sokszor érdekesen variáltak a beosztásokkal. Mikor bementünk reggel, sokszor már teljesen más papírt kell aláírnunk. Sokszor volt az, hogy aláírtam volna, de éppen az volt oda írva hogy nem dolgozok. Hát ez sem szép dolog!

 De mesélek egy kicsit a pékségről. 

 5 év alatt körülbelül ötvenszer használtunk nem lejárt sajtot a stanglira meg az egyéb sajtos ételekre. Minden délután az volt az egyik pék dolga, hogy a penészt levágja a sajtról, amit behozott és a három napos címkét felragassza rá, mintha friss lenne. Utána persze be a hűtőbe.

Tudom, most ez egy kicsit meglepő, de mi már annyira hozzászoktunk, hogy ez nem is olyan megrázó a számomra. Egyétek csak!
Amit a pékségbe dolgozunk fel, a fele le volt járva majdnem mindig. Lejárt élesztő, itt több mázsáról beszélek! Lejárt sajt majdnem mindig! Lejárt köménymag és lejárt túró. De komolyan, sorolhatnám még.

A túróra visszatérve: mindig le van járva. Nagyon, de nagyon ritka hogy friss túrót teszünk a túrós batyuba. Ugyanúgy ki kellet szednünk a penészes túró darabokat – főnöki utasításra teszem hozzá.

Nagyon sokszor bevizesedett lisztet hoztak hozzánk, hogy használjuk el. Több száz kilogrammról beszélek most. Virslis táskát csak akkor csináltunk, ha volt lejárt virsli. Péklángost is csináltunk. Azt például majdnem mindig én csináltam, mert szószmólős meló és nem szerették.  Csakis a lejárt hűtőből hozhattam hozzá alapanyagot!
Ha a boltból hoztam volna, akkor levontak volna a hó végi jutalékomból. Lejárt tejföl, lejárt sonka vagy éppen zöldes szalámi, lejárt sajt ugyebár, és csúnya eléggé megrohadt paradicsom, paprika is jutott hozzá. Péklángost is hetente kétszer vagy háromszor kellet csinálnom, mikor felgyülemlettek a lejárt alapanyagok. Ugyebár mindig sokat berendeltek, és hát nem tudom, de el kellet tüntetni.
Most vagy a boltvezető év végi pénzéből vonták le a sok megmaradt dolgot vagy egyszerűen féltek Laci bácsitól. Undorító, ami ott ment. Sokszor bezsákoltunk pár kiflit és a zsemlét, hogy reggelre kicsit megpuhuljon és elvigyék a munkások röptébe nyitáskor.

Öt év alatt nagyon kevés olyan péksüteményt csináltam vagy láttam, ami nem tartalmazott semmilyen lejárt dolgot. Hmm, de finom az a kifli, amit a gyerekednek viszel haza!

Szerintetek hova kerül a sok lejárt tej? Az 50 kiló liszt mellé. A kifli mellé szoktuk a tejet önteni, ahogyan régen is csinálták. Csak hát a miénk kicsit túrós is volt. De azért nem mindig. 

Csótányirtásnál 12 órát kellett (volna) várni, mire dolgozhatnánk a munkaasztalon. Ahol ugye gyúrjuk a kenyeret és az egyéb dolgokat.
8:30-kor kezdtek neki és mi már fél tíz fele elkezdtük a munkát. Egérméreg a kemence mögötti ládákban. Azokban a ládákban megszáradt kenyér, kifli, zsemle volt félre rakva, mert azt daráltuk le zsemlemorzsának. Ja, negyede volt zsemle a zsemlemorzsának. De gondolom, nem kell azt leírnom most is, hogy eléggé sok kenyér megvolt penészedve.  Volt, mikor két hétig is ott álltak a ládában. Letépkedtem, amit le tudtam, aztán  daráltam.

Gondolj erre kérlek, mikor eszed vasárnap a rántott húst otthon!
Hogy került-e bele egérméreg? Lehet! Nem tudom, de ha láttam volna kiszedtem volna.

Egyedül a kakaós csiga, amit nyugodtan megehetsz. Talán még a mákos búrkifli. Talán! Tudom hihetetlen, hogy ennyi minden le van járva, de tényleg igaz!

Régóta nem dolgozok ott, így azt sem lehet mondani, hogy hirtelen felindulásból haragosan írom, amit írok. Én léptem ki, nem pedig kirúgtak. Ez sem lehet távpont a sok rosszra. Tényleg minden sonkás, sajtos, virslis, tejes, túrós termék lejárt alapanyagokból készül. Ez van! Ezt kell szeretni!"